Zenelejátszó

2015. január 26., hétfő

12.rész - Váratlan vallomás

* Castiel szemszög*

Éppen léptem be a park kapuján,csuklómra csavarva Démon pórázával. Megpillantottam a padon Sissy-t,de ott volt egy ismeretlen srác. Barna haja van,innen jól kivehető. Magas. Ki lehet ez? Amint odaértem,meg is kérdeztem.
- Szia Aranyom!-majd adtam neki egy csókot. Kihangsúlyoztam ki az aranyom szót,hogy a srác felfogja mi is a helyzet.
- Szia Castieel!-ölelt át,mint aki megkapta a karácsonyi ajándékát.
- Ki ez a .... ki ez?-kérdeztem,nézve a fiúra. Nem volt olyan magas mint én,tán öt centivel alacsonyabb. Eldőlt ki itt az alfa hím...természetesen én!
- Ő itt Benjamin,a sulinkba fog járni hétfőtől. Benjamin,ő itt a barátom Castiel.- szóval egy suliba fogunk járni...
- Csá!-nyújtotta felém a kezét,nagy nehezen,de kezet ráztam vele.
- Hány éves vagy?-remélem nem 18...
- 18 természetesen.-ajhh...- Osztálytársak leszünk?
- Aha...- aztán ott örült a fejének,meg nem bírt leállni. 1 óra beszélgetés után,Sissy-t hívták telefonon.
- Pillanat,felveszem!- kereste ki táskájából a telefonját.

* Sissy szemszög *

Kikerestem a telefonomat és anya nevét láttam meg a kijelzőn,a képével. Azonnal felvettem.
- Szia anya! Mi a baj?
- Szia kicsim! Semmi,csak éppen most érkezett meg az unokatestvéred. 2 hétig itt lesz,mivel a szülei elutaztak. Haza tudnál jönni?-kérdezte anya.
- Persze,azonnal indulok. Szia,nemsokára otthon leszek!
- Szia!-azzal letette.- Figyeljetek,nekem most mennem kell,jött az uncsitesóm,2 hétig itt lesz nálunk. Jössz Cas?-fordítottam felé fejemet.
- Ja. Na csá Benjamin!-köszönt oda neki.
- Szia Benjamin! Hétfőn tali!-intettem neki.
- Hellósztok!-azzal elment a park másik végébe. Castiellel éppen a városban sétáltunk hazafelé,a kávézónál,amikor Castiel szólt,hogy felmegy az egyik boltba,mert vennie kell valami kütyüt az apjának. Addig én nekitámaszkodtam a bevásárlóközpont falának. Volt WIFI,ezért elővettem a telefonomat hogy felnézzek facebookra. Benjamin ismerősnek jelölt. Amikor visszaigazoltam,egyből rám is írt.
Benjamin: Hol vagy? :OO
Sissy: A bevásárlóközpontnál,várok Castielre. Miért?
Benjamin: Csak. Na hello.
Sissy: Hello?!...
-Ezt nem tudom mire vélni...- gondoltam magamban. Ekkor egy erős kéz nyúlt hozzám,és elhúzott egy fa mellé.- KI A FRANC?...- ekkor megláttam Ben-t.- A SZÍVBAJT HOZOD RÁM! MIVAN?- ordítottam rá.
- Kedvellek.-mondta a szemebe nézve.
- Micsoda? Ez... Mivan?-néztem ott értetlenül.
- Kedvellek. Mikor megláttalak,mint egy égből jött angyal. Kedves vagy,vicces,és a pasiddal ellentétben baromi szimpatikus.- ezek után szorosan átölelt,úgy hogy nem tudtam mozdulni. Valaki!!!
- HOGY MERED TE HÜLYE BAROM?


- TE MEGŐRÜLTÉL? NORMÁLIS VAGY?- ordította Benjamin a száját fogva,ami vérzett.
- IGEN! MIVEL ITT ÖLELGETED A CSAJOMAT? KINEK KÉPZELED TE MAGADAT?- megint neki akart menni,de sikerült visszatartanom.
- IDIÓTA!- ordította Benjamin,majd lassan elsétált.
- Megölöm!-mondta Castiel.
- Nem kell...remélem többet nem fog zaklatni!-mondtam,majd átöleltem Castielt.

- Bocsi...-súgta a fülembe Castiel.
- Nem kell bocsánatot kérned! Semmi rosszat nem tettél!-szorítottam meg jobban. Ezután hazamentünk. Castiel nálam alszik ma. Amint beléptem az ajtón,anya aggódva futott oda hozzám,hogy hol voltam,késtem fél órát.
- Hát,lassúk voltunk...-hazudtam. Valójában azért,mert Castielt sokat volt a boltban,meg verekedtek,meg ölelkeztünk. Meg még haza is kellett érni.
- Semmi baj,gyere,itt az unokatestvéred!-állt arrébb és ahogyan megláttam szeretett unokatesómat,Edward-ot. Csak Ed-nek becézem. Sötétbarna haja és zöldes-kék szeme van. Szemüveges,de csak néha hordja,nagyon ritkán. Meglepődtem hogy most rajta volt. Amúgy 18 éves mint Castiel,2 hétig egy osztályba fognak járni.



- Castiel,ő itt Edward. Veled fog egy osztályba járni 2 hétig,mivel ő is 18. Ed,ő itt Castiel,a barátom. Remélem hamar összebarátkoztok!-mutattam be egymásnak mosolyogva a két fiút.
- Örülök haver.-kezeltek le Castiellel. Ed levette a szemüvegét,és úgy beszélgetett tovább Cas-cicával(becenévgyártásból ötös vagyok:D). Szemüveg nélkül jobban néz ki. Egész este beszélgettünk. Zuhanyzás után ahogy kijöttem a fürdőből,megcsúsztam a parkettán,mivel vizes volt a lábam,de Castiel elkapott.
- Köszönöm,nagyon beüthettem volna a fejemet! Én hősöm!-öleltem át.
- Én hercegnőm!-fogta meg a kezem és besétáltunk a szobámba. Elaludtunk. Vajon mit tartogat számunkra a holnap? :)





1 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik a történeted. Imádom. Folytasd igy tovàbb.:) :)

    VálaszTörlés